Tereske község

Adatok

Régió: Észak-Magyarország
Megye: Nógrád megye
Kistérség: Rétsági kistérség
Lakosság: 732 fő
Terület: 17.04 km²
Népsűrűség: 42,96 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 35

Fekvése

Nógrád megyében a 2-es számú főútvonal Rétság után szakaszáról, egy 1 km-es bekötő úton érhető el.

Története

Tereskének már a tatárjárás idejében is voltak lakosai. Erről tanuskodik az altemplommal és eredeti freskókkal rendelkező román kori templom is.

Műemlékei

Római katolikus templom

Tereske bencés apátsága és román temploma a 11-12. században épült. Az északi falon látható Szent László falképsor utolsó négy képe a 13. században, a felvonulás és ütközet a 14. század végén készült. 1467-ben még lakták a kolostort, ezután elnéptelenedett. Mátyás 1490-ben Bajoni Istvánnak adományozta, aki átépíttette a templomot. Valószínűleg ekkor helyezték el a pasztofóriumot is. A 16. század során belső bélésfalat emeltek, majd 1720 után barokk átépítés következett.

A mai templom keletelt, egyhajós, homlokzati tornyos. Falai nagyobbrészt kváderkövekből épültek, így a főhomlokzat is, melyet később barokk stílusúra alakítottak. Tornya egy szinttel emelkedik a tetőszék fölé. A déli oldalfalban kis román és nagyméretű csúcsíves ablakok láthatók, valamint egy késő gótikus ajtókeret. Szentélye a hajóval azonos szélességű, az egyenesen záródó keleti falban a román szentély sarokkiképzése is megfigyelhető. A belső tér síkmennyezettel van fedve, a diadalív csúcsíves. A déli oldalon későbbi bélésfal részlete áll. Dongaboltozatos altemploma van, melyből földbe vájt alagút vezet a falon kívül, észak felé. A templomtól délre a középkori kolostor és torony alapfalai láthatók.

Volt Frideczky kúria

A kúria a Frideczky családnak épült a 18. században, barokk stílusban. A földszintes, téglalap alaprajzú épület kerti homlokzatát, mely előtt portikusz is áll, 1830-ban alakították át. A portikuszt szélein két-két téglából falazott oszlop támasztja, felette lesarkított, háromszögű oromzat áll. A főbejárat is innen nyílik, az előcsarnokhoz korábban kocsifelhajtó vezetett, ezt később lépcsőkkel helyettesítették. A homlokzatokat fejezetes falpillérek, vízszintes szemöldökpárkányok díszítik. Kontyolt nyeregtető fedi, a bejárati traktus boltozott. A portikusz két oldalán kőkeretes pinceajtók helyezkednek el a magas lábazatban. A teljes épület alatt boltozott, téglapadozatú pince helyezkedik el. Parkja gondozatlan, az utca vonalán lándzsás vaskerítés húzódik.

Volt Huszár kastély

A kastélyt a Huszár család építtette klasszicista stílusban, 1848-ban. A főépület téglalap alaprajzú, földszintes. Utcai homlokzatán középrizalit, a kert felé négy oszlopos, kocsifelhajtós portikusz helyezkedik el, mindkettő timpanonnal van lezárva. A homlokzatot egyszerű fejezettel formált falpillérek tagolják. Az épület középfolyosós, belső előcsarnokos elrendezésű. A két oldalszárny különböző méretű, a baloldali a terep lejtése miatt dél felől emeletes kialakítású. Homlokzatuk két-két féloszloppal díszített. A főépülethez négy-négy oszloppal tartott, eredetileg nyitott nyaktaggal kapcsolódnak. Ezeket újabban elfalazták, kis toldalékok is épültek. Új, magas kazánkéményével a műemlék összképét teljesen elrontották. Jelenleg a helyi nyolcosztályos általános iskola működik az épületben.

A Római katolikus templom és a volt Huszár kastély műemléki környezete

A terület határa keleten a templomtelek vonala a plébánia telkéig, ahol nyugat felé fordul a Kossuth utcai telkek, majd a kúria parkjának végében. Nyugat és észak felől körülöleli a kastélyparkot, majd a takarékszövetkezettől északra elhaladva visszatér a Kossuth út északi beépítési vonalához.

A műemléki környezet a Huszár kastély és park, az értékes Római katolikus templom és kolostorrom, a Frideczky kúria és majorság, valamint a köztük lévő néhány fésűs beépítésű lakóház faluképet meghatározó együttesét van hivatva védeni. A kúria parkja elhanyagolt, kerítése romos, a majorsági épületeket részben lebontották, helyükre új, modern családi házak épültek.

Temetőkert

A temetőkertet a templomtól keletre találjuk. Kettéosztottsága szokatlan. Ez azt jelenti, hogy egyik felében a falusiak, a másikban a birtokos családok temetkeztek. Az elmúlt negyven évben sem szűnt meg ez a megosztottság.

A tereskei temetőkert eredetileg szépen tervezett, fákkal, bokrokkal telepített volt. A meglévő fák igényes kialakításáról tanúskodnak. Ezt a megállapítást igazolja a méretes fák egész sora, a 150 cm törzskerületű szomorú bükk, a két vérbükk, a pirosvirágú galagonya, a lucfenyő, az amári palósfa, az aranyvessző szép bokrai és a vörösmogyorók. Volt egy olyan elképzelés, hogy a megyéből összegyűjtik és megőrzik a régi fejfákat, erre még nem került sor.

Következő községek

További községek